Mi a Csillagszálló? Honnan kapta a nevét?
A Csillagszálló havonta megjelenő kulturális utcalap, melynek tematikus számaiban a szépirodalmi, publicisztikai és szociográfiai írások mindig egy-egy szociális kérdést járnak körül.
A „csillagszálló” kifejezés az utcai szakzsargonból származik: a csillagszálló vendégei mindazok, akik a szabad ég alatt töltik az éjszakájukat. „De vannak olyanok is, akik így átutazóban, ki tudja honnan ide, és innen oda, mit meg nem adnának azért, hogy a halhatatlan csillagok közé számláltathatnának. A művészekről gondoljuk, hogy ezt a végtelen messzeséget ostromolják. Oda szeretnének emelkedni. Tudjuk, az igaziak ösztönösen sodródnak arrafele…” – írja Göncz Árpád lapunk beköszöntőjében, utalva a csillagszálló név másik lehetséges értelmezésére, és arra, hogy mi az „ösztönösen sodródó” tehetségeket vizsgáljuk teleszkópunkkal, azokat, akik fényükkel utat mutatnak az eltévedt (nem)olvasónak.
Azt reméljük, hogy a művészek, a flaszter koptatói és az utcán élők közös otthonává válhat a Csillagszálló.
Milyen céllal jött létre?
A lap terjesztésének legfontosabb mozzanata, hogy a hajléktalanok – akikről sokan úgy gondolják, csak kérni tudnak – valódi értéket nyújtanak át a járókelőknek, akik a Csillagszálló megvásárlásával adományozókból vevővé válnak, hiszen pénzükkel egyszerre segítenek a rászorulókon és jutnak igényes olvasnivalóhoz.
A folyóirat másik fontos törekvése a kortárs írók bemutatása, foglalkoztatása, új tehetségek felfedezése és nem utolsó sorban az, hogy igényes olvasnivaló kerüljön az utcán az emberek kezébe.
Miben tér el a Csillagszálló a forgalomban lévő lapoktól?
A Csillagszálló a hagyományos, újságárusoknál kapható folyóiratoktól és az utcalapoktól egyaránt eltér. Hazánkban az elmúlt évtizedben a szépirodalom olvasása kevesek kiváltsága lett, a piacon fellelhető kulturális vagy kifejezetten irodalmi folyóiratokat „képzett olvasók” vásárolják. Az igényes, de közérthető kortárs irodalomhoz sokan nem találják az utat – kortárs írók és leendő olvasóik egymásra találásában szeretnénk segítséget nyújtani. A könnyebb érthetőség kedvéért lábjegyzetek segítik az olvasót az idegen szavak, kifejezések megértésében. A fentiekből következően a Csillagszálló nem csak a hagyományos terjesztésű újságoktól, hanem a többi utcalaptól is különbözik tartalmában, és árusítása sem a megszokott módon zajlik.
Hol és mikor vásárolható meg az újság?
Az újság terjesztése budapesti aluljárókban zajlik. Az árusító-pult egyszerű, „csillag-sárga” színű olajoshordó, ami fölé a csillagos eget idéző kék ernyő feszül.
Számunkra fontos a terjesztés tisztasága, szó szerint és képletes értelemben egyaránt: árusaink a Csillagszálló logójával ellátott kötényben dolgoznak, szociális munkások felügyeletével, segítségével. A folyóirat kétszáz forintba kerül – a vételár fele a terjesztőt illeti.
A lap jelenleg négy helyszínen kapható: a Keleti (Baross téri), a Nyugati téri, a Deák téri és a Kálvin téri aluljárókban, munkanapokon délután három és este hét óra között.
Mit talál az olvasó a Csillagszállóban?
A folyóirat három jól elkülönülő részből áll.
A lap első harmadában Csillagszem címen szépirodalmat talál az olvasó. Ezt a részt a Tejút rovat vezeti be, melyben egy, a múlt század elejéről származó novella fogalmazza meg a hónap témáját. A Csillagvizsgáló kortárs íróink, költőink műveit tartalmazza, a Csillagfényben című rovatban pedig friss köteteket ajánlunk.
A második nagy egység, a Csillagpor tárcákat, esszéket, riportokat tartalmaz ismert és pályakezdő újságírók, szépírók tollából.
A lapot a Csillagtér rovat zárja szociográfiákkal, szociális információkkal és egy-egy aktuális társadalmi kérdést feldolgozó interjúval.
A Csillagszálló első számában felhívjuk az olvasók figyelmét arra a lehetőségre, hogy az Oltalom Karitatív Egyesület szociális munkásai segítséget nyújtanak ügyes-bajos dolgaik intézéséhez a lap hasábjain. A levélben érkezett kérdésekre már a következő számban olvashatóak lesznek a válaszok.
A folyóirat utolsó oldalait a gyerekeknek szánjuk: képregény, rejtvény, mese és könyvajánló szórakoztatja őket. Szeretnénk, ha a Kiscsillagot nem csak olvasnák, hanem írnák is a gyerekek, ezért pályázatot hirdettünk meg a számukra. Történeteiket a decemberi számtól tesszük közzé.
Az írásokat fotók illusztrálják, és minden számban lehetőséget adunk egy-egy képzőművésznek is, hogy több képpel bemutatkozhasson.
Kik a lap szerzői?
A lap első számának mindhárom egységében tükröződik az a törekvésünk, hogy teljesen ismeretlen, a szakma számára ismert és közismert szerzőket egyaránt megjelentessünk.
Az októberi Csillagszálló beköszöntőjét Göncz Árpád, lapunk szerkesztőbizottságának tiszteletbeli elnöke írta. Kortárs íróink közül Cserna-Szabó András, Jónás Tamás, Karafiáth Orsolya, Kemény István, Péntek Orsolya és Tamás Zsuzsa alkotásait olvashatják az első szám vásárlói, a Csillagporban és a Csillagtérben pedig Bächer Iván, Jankovic Milán, Nagy Bandó András, Schüttler Tamás, Tódor János, Turcsányi Sándor publikációt.
Néhányan a lap szerzői közül:
Kik a Csillagszálló leendő olvasói?
Mindenki, aki az utcán megfordul. Aki sokat olvas és még többet szeretne. Aki sokat olvasott és újra szeretne. Aki egyszerűen csak segíteni szeretne.
Jó olvasást kívánnak a Csillagszálló létrehozói!
Iványi Gábor, Mezei Anna, Monostori Anikó és Tamás Zsuzsa